Mire érdemes figyelni egy mentorprogram szervezésekor?
Gyakorlati ellenőrzőlista mentorprogramok szervezőinek: célok, toborzás, matching, minőségi standardok, eszközök, monitoring és értékelés.
Egy mentorprogram rendkívül hatékony eszköz lehet munkatársak, hallgatók, szervezeti tagok vagy akár egész közösségek fejlesztésére. Önmagában azonban nem elég mentorokat és mentoráltakat összekapcsolni ahhoz, hogy a program elérje a kívánt eredményeket.
Egy jó mentorprogramot teljes folyamatként érdemes megtervezni – a célok és szabályok meghatározásától a toborzáson és matchingen át a résztvevők felkészítéséig, a kapcsolatok nyomon követéséig és az eredmények értékeléséig.
Különösen fontos a magas mentorálási standardok biztosítása. Még a nagyon tapasztalt mentorok és motivált mentoráltak sem feltétlenül használják ki a program teljes potenciálját, ha nem tudják, hogyan néz ki egy jó mentorálási kapcsolat, milyen szerepe van a két félnek, és milyen eszközöket vagy technikákat alkalmazhatnak az üléseken.
Mire érdemes tehát figyelni egy mentorprogram megtervezésekor?
1. Kezdjük a kérdéssel: miért szervezünk mentorálást?
Gyakori hiba, hogy a szervezés a mentorok toborzásával vagy egy eszköz kiválasztásával indul. Először a program célját kell meghatározni.
Egy mentorprogram többek között szolgálhatja:
- a munkatársak kompetenciafejlesztését,
- a tehetségek új szerepekre való felkészítését és jövőbeli vezetők fejlesztését,
- a tudásátadást tapasztaltabb és kevésbé tapasztalt személyek között,
- meghatározott munkavállalói csoportok támogatását,
- a megtartás és az elkötelezettség növelését,
- a tudásmegosztás kultúrájának építését,
- közösségek összekapcsolását,
- hallgatók és pályakezdők szakmai fejlődését,
- alapítványok, egyesületek vagy szakmai szervezetek küldetésének megvalósítását.
A program célja gyakorlatilag minden további döntést befolyásol: a célcsoportot, a toborzást, a mentorok kiválasztását, a matching szabályait, a program hosszát és az eredmények mérését.
Érdemes ezért már az elején tisztázni: mit szeretnénk elérni, kinek szól a program, milyen fejlődési igényeket céloz, milyen mentorokra van szükség, mennyi ideig tartson, és miből fogjuk tudni, hogy sikeres volt?
2. A teljes folyamatot tervezzük meg, ne csak a toborzást és a matchinget
Egy mentorprogram könnyen leegyszerűsíthető a toborzás → matching → néhány találkozó → záró kérdőív sémára. Egy professzionális programhoz azonban a teljes résztvevői út megtervezése szükséges.
Érdemes előre meghatározni:
- a program szabályait, kereteit és ütemezését,
- a toborzást, jogosultsági kritériumokat és a mentorokról, mentoráltakról gyűjtött adatokat,
- mindkét csoport felkészítését,
- a matching kritériumait és folyamatát,
- a párok együttműködésének indítását és a mentorálási megállapodást,
- a célokkal való munkát és az elvárt találkozási gyakoriságot,
- a kommunikációt, anyagokat és támogató eszközöket,
- az elkötelezettséget fenntartó aktivitásokat és a problémakezelést,
- a monitoringot, az értékelést és a program hivatalos lezárását.
Így a mentorálás laza kapcsolatok halmaza helyett strukturált fejlesztési folyamattá válik.
A részletesebb lépésekhez érdemes elolvasni a „Mentorprogram a vállalatnál – hogyan tervezzük meg, vezessük be és fejlesszük? Gyakorlati HR-útmutató” című anyagot. Jó kiegészítés azoknak, akik lépésről lépésre szeretnék megszervezni a teljes folyamatot.
3. A megfelelő résztvevőkre figyeljünk, ne csak a létszámra
A sok jelentkező önmagában még nem minőségi mutató. Mentoroknál a szakmai tapasztalat ne legyen az egyetlen kiválasztási szempont.
Egy jó mentornak releváns tudásra és tapasztalatra van szüksége, ugyanakkor képesnek kell lennie arra, hogy támogassa a másik ember fejlődését anélkül, hogy átvenné a felelősséget annak döntéseiért.
Figyeljünk a motivációra, a rendszeres találkozók vállalására, az aktív hallgatásra, a kérdezési és visszajelzési készségre, a más nézőpontokra való nyitottságra és arra, hogy a tapasztalat illeszkedjen a mentoráltak igényeihez.
A mentoráltak oldalán is valós fejlődési igényre, motivációra és aktív részvételre van szükség.
4. A matchinget különösen gondosan készítsük elő
A matching a program egyik legérzékenyebb pontja. Nem elég a mentorált munkakörét a mentor szakmai hátterével összepárosítani.
A program jellegétől függően érdemes figyelembe venni:
- a mentorált fejlődési céljait,
- a mentor kompetenciáit és tapasztalatát,
- az iparágat vagy szakterületet,
- az érdeklődést és a folyamattal kapcsolatos elvárásokat,
- a résztvevők preferenciáit és időbeli elérhetőségét,
- az esetleges összeférhetetlenséget.
Több tucat vagy több száz résztvevőnél a kézi matching gyorsan időigényessé válik. Már a toborzás során döntsük el, milyen információkra lesz valóban szükség a jó párosításhoz.
Még a legjobb matching sem garantál minden esetben sikeres kapcsolatot. A programnak erre is fel kell készülnie, és világosan meg kell mondania, kihez fordulhat a résztvevő, hogyan jelezhet problémát és hogyan működik a rematching.
5. Ne feltételezzük, hogy a résztvevők már tudják, milyen a jó mentorálás
Ez a professzionális program egyik legfontosabb eleme. A szakmai tapasztalat nem jelent automatikusan mentorálási tapasztalatot.
Egy mentor lehet kiváló szakértő vagy vezető, de nem feltétlenül tudja, hogyan facilitáljon mentorálási kapcsolatot. A mentorált pedig kész válaszokat és közvetlen utasításokat várhat.
A szervező biztosítsa, hogy a résztvevők értsék:
- mi a mentorálás és miben különbözik a képzéstől, coachingtól, tanácsadástól vagy vezetéstől,
- mi a mentor és a mentorált szerepe,
- ki felel a célokért és a mentorált döntéseiért,
- hogyan nézhet ki egy jó mentorálási ülés,
- miért fontos a bizalmasság, a bizalom és a minőségi visszajelzés.
Ne bízzuk ezt a véletlenre. Egy professzionális program legalább jó bevezető anyagokat, ideális esetben pedig onboardingot, webinárt vagy képzést biztosít a kezdés előtt.
6. Biztosítsunk hozzáférést mentorálási technikákhoz és eszközökhöz
Annak ismerete, hogy mi a mentorálás, még csak a kezdet. Különösen az első alkalommal részt vevők egyszerűen nem biztos, hogy tudják, mit csináljanak a következő találkozón.
A szervező sokat javíthat a minőségen gyakorlati eszközökkel, például:
- mentorálási megállapodás mintával,
- célkitűző űrlappal,
- segítő kérdésekkel és első üléshez készített mintanapirenddel,
- problémadefiniáló és célmunkát támogató technikákkal,
- beszélgetési modellekkel és önreflexiós eszközökkel,
- visszajelzési anyagokkal,
- a haladás értékelését és a következő ülés előkészítését segítő kérdésekkel.
A magas mentorálási standardok nemcsak a résztvevők minőségétől, hanem a szervező által köréjük épített környezet minőségétől is függenek.
7. Használjunk mentorálási megállapodást
A kapcsolat elején minden párnak érdemes lefektetnie az együttműködés alapvető szabályait. A mentorálási megállapodásnak nem kell bonyolult jogi dokumentumnak lennie – fő feladata az elvárások tisztázása.
Érdemes megállapodni a bizalmasságról, a találkozók gyakoriságáról és hosszáról, az időpont-egyeztetésről, a találkozók közötti kapcsolattartásról, a felelősségekről, a jegyzetekről, az elvárt elkötelezettségről, a visszajelzésről, valamint a kilépés vagy lezárás szabályairól.
Az ilyen megállapodások sok problémát még kialakulásuk előtt megelőznek.
8. Tanítsuk meg a résztvevőket célokkal dolgozni
Cél nélkül a mentorálás könnyen érdekes, de egymástól független beszélgetések sorozatává válhat. A résztvevők legalább általános elképzeléssel érkezzenek arról, min szeretnének dolgozni.
A szervező segíthet célmeghatározási módszertannal, jó mentorálási célok példáival, rögzítő űrlapokkal és rendszeres haladáskövetéssel.
Bátorítsuk a párokat, hogy időről időre térjenek vissza a kérdésekhez: Hol tartottunk az elején? Hol tartunk most? Mi változott? Mit szeretnénk még elérni?
9. A matching után se hagyjuk magukra a résztvevőket
Gyakori probléma, hogy a kezdés előtt intenzív a támogatás, utána viszont szinte megszűnik a kapcsolattartás. Pedig a matching nem a szervező munkájának vége – hanem a valódi mentorálási folyamat kezdete.
A program során kövessük, hogy a párok valóban elindultak-e, rendszeresen találkoznak-e, aktívak-e a résztvevők, kitűzték-e a célokat, jelentkeznek-e problémák, és szükséges-e további támogatás.
Ez nem jelenti a beszélgetések tartalmának ellenőrzését. A bizalmasságnak a kapcsolat alapjának kell maradnia. A szervezőnek azonban elegendő információra van szüksége ahhoz, hogy például észrevegye, ha egy pár hetek óta nem találkozott, és még a záró felmérés előtt reagáljon.
10. Tervezzünk aktivitásokat az elkötelezettség fenntartására
Egy több hónapos programban természetesen lesznek aktívabb és kevésbé aktív időszakok. Segíthet a rendszeres kommunikáció, emlékeztetők, oktatási anyagok, extra workshopok, közösségi találkozók, networking, félidős esemény, mentorok intervíziója vagy szupervíziója és nehézségek esetén konzultáció.
Érdemes hivatalos programindítást és zárást is tervezni. Ezek keretet adnak a folyamatnak, erősítik a közös kezdeményezéshez tartozás érzését és teret adnak a közösségépítésnek.
11. Határozzunk meg minőségi standardot az egész programra
Egy professzionális programot nem érdemes csak a létrehozott párok számával mérni. Legyen egy minden résztvevőre vonatkozó minimumstandard.
Ez tartalmazhatja:
- a kötelező felkészítést és a programszabályok elfogadását,
- a mentorálási megállapodást,
- a folyamat céljának meghatározását,
- a találkozók minimális számát vagy gyakoriságát,
- megfelelő anyagokhoz, technikákhoz és eszközökhöz való hozzáférést,
- rendszeres célmunkát,
- a szervezői támogatás lehetőségét,
- a folyamat értékelését.
Így a minőség nem pusztán azon múlik, hogy valaki éppen milyen mentorral vagy mentorálttal került párba.
12. Használjunk technológiát a teljes kézi adminisztráció helyett
Egy mentorprogram űrlapokkal, táblázatokkal, e-mailekkel, prezentációkkal és naptárakkal is működtethető. Kis létszámnál ez elegendő lehet, de a növekedéssel együtt gyorsan nő az adatok, üzenetek, lehetséges párok, ülések, célok, kérdőívek és adminisztratív feladatok száma.
Ezért érdemes megfontolni egy mentorprogramokra fejlesztett platform használatát, például a Mentiwayt.
A Mentiway számos szakaszban támogatja a szervezőket és résztvevőket – a toborzástól és matchingtől az onboardingon, mentorálási megállapodáson és célmunkán át az ülésekig, mentorálási eszközökig, monitoringig és értékelésig. Sok egyébként kézi feladat automatizálható vagy rendszerrel támogatható.
Fontos minőségi előny is van: a résztvevői élmény standardizálódik. A mentorok és mentoráltak közös folyamatot, szabályokat, anyagokat, technikákat és eszközöket kapnak, miközben a szervező a minőségre és a valóban szükséges beavatkozásra koncentrálhat.
A technológia nem helyettesíti a jó mentor–mentorált kapcsolatot, de jobb feltételeket teremthet hozzá és jelentősen csökkentheti az adminisztrációt.
13. Ne csak aktivitást, hanem eredményeket is mérjünk
A résztvevők és ülések száma hasznos mutató, de még nem válaszolja meg, hatékony volt-e a program.
Aktivitás
- mentorok és mentoráltak száma,
- létrehozott párok száma,
- ülések száma és rendszeressége.
Elkötelezettség és folyamatminőség
- résztvevői aktivitás,
- a matching értékelése és a kapcsolattal való elégedettség,
- anyagok és eszközök használata,
- támogatást igénylő párok száma.
Eredmények
- célok elérésének mértéke,
- észlelt kompetenciafejlődés és a megszerzett tudás hasznossága,
- újbóli részvételi és ajánlási hajlandóság.
A program céljától függően ezek hosszabb távú szervezeti mutatókkal egészíthetők ki.
14. Tekintsük az első kiadást adatforrásnak
Az első kiadás valószínűleg nem lesz tökéletes – és nem is kell annak lennie. Fontosabb, hogy legyen egy mechanizmus, amelyből tanulni lehet.
A végén vizsgáljuk meg, jól volt-e meghatározva a cél, a megfelelő célcsoport jelentkezett-e, kellően felkészültek-e a mentorok és mentoráltak, hogyan működött a matching, milyen eszközök hiányoztak, mikor csökkent az elkötelezettség, hogyan értékelték a kommunikációt, és mit kell módosítani a következő alkalom előtt.
A jó értékelés lehetővé teszi, hogy minden következő kiadás jobb legyen az előzőnél.
Mire figyeljünk különösen? Rövid szervezői ellenőrzőlista
Indítás előtt ellenőrizzük, hogy:
- a programnak világos célja és ismert célcsoportja van,
- a teljes folyamat meg van tervezve, nem csak a toborzás,
- a kiválasztási és matching-kritériumok egyértelműek,
- a mentorok és mentoráltak értik szerepüket és felkészítést kapnak,
- vannak világos szabályok és mentorálási megállapodás,
- a résztvevők tudnak célokkal dolgozni,
- hozzáférnek mentorálási technikákhoz és eszközökhöz,
- van mechanizmus problémák jelzésére és rematchingre,
- a program állapota a bizalmasság megsértése nélkül követhető,
- tervezett aktivitások támogatják az elkötelezettséget,
- meg vannak határozva a siker és az értékelés mutatói.
Egy jó mentorprogramhoz tervezett környezet kell, nem csak emberek összekapcsolása
A szervező legfontosabb feladata nem minden egyes mentorálási kapcsolat kontrollálása. Hanem olyan feltételek megteremtése, amelyek között mentor és mentorált értékes, biztonságos és fejlődésorientált kapcsolatot építhet.
Ehhez jó programtervezés, kiválasztás és matching, valamint világos standardok, tudás, eszközök, technikák és folyamatos támogatás szükséges.
Minél professzionálisabban készítjük elő ezt a környezetet, annál kevésbé múlik a minőség a véletlenen. Így a mentorálás ismételhető, skálázható és értékes elemévé válhat az emberek és az egész szervezet fejlesztésének.